Beküldte Lancerfan -
Fórum:
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni. Adott egy Asus laptop, egy Samsung ssd -re telepített win 10 -el. Van mellette egy 3 részre particionált másik vinyó, erre szeretném feltenni a 19.2 x64 -es Linux mintet. A probléma, hogy a live Usbről mikor elindítom a telepítést, akkor ahol választani lehetne, hogy a win mellé települjön, akkor kiírja, hogy nincs telepítve operációs rendszer. Bootolásnál se látja a wint. Meg lehet ezt oldani úgy, hogy megmaradjon a win, ne kelljen újra húzni? Ha most simán csak feltenném az üres partícióra, az járható út? Első próbálkozásom linuxal.
Shift+Restart a Win10-en,
Beküldte atime -
Értékelés:
@#1 Bizony, nekem sem indult usb3 portról a Windows telepitő, viszont a linuxok igen, a fene se érti.
Telepítő nem látja a windowst
Beküldte lala -
Értékelés:
Az is lehet hogy a fast-boot miatt nem látja a Windows-t.
Fastbootot kikapcsoltam.
Beküldte Lancerfan -
Értékelés:
Fastbootot kikapcsoltam. Próbáltam USB 2 és 3 -ról is, mindegyiken ugyan az a helyzet. A shift+restartra nem dobja fel azt az opciót, hogy az eszköz hozzáadása, de ha jól gondolom nem azzal van a gond, elindul a live (lehet rosszul gondolom, de akkor nem tudom hogy lehetne előhozni). Ha telepítésnél a valami mást választom, akkor ott látszik mind a két vinyó, de továbbra is nincs operációs rendszert ír...
A win elvileg uefi telepítés
Beküldte Lancerfan -
Értékelés:
A win elvileg uefi telepítés,de ebben nem vagyok biztos. A biosban engedélyezve van az uefi boot azt tudom. A live grubbal indul, és már ott sem látszik a win.
Disk /dev/loop0: 1.8 GiB, 1925435392 bytes, 3760616 sectors
Units: sectors of 1 * 512 = 512 bytes
Sector size (logical/physical): 512 bytes / 512 bytes
I/O size (minimum/optimal): 512 bytes / 512 bytes
Disk /dev/sda: 119.2 GiB, 128035676160 bytes, 250069680 sectors
Units: sectors of 1 * 512 = 512 bytes
Sector size (logical/physical): 512 bytes / 512 bytes
I/O size (minimum/optimal): 512 bytes / 512 bytes
Disklabel type: dos
Disk identifier: 0x13fe9ba9
Device Boot Start End Sectors Size Id Type
/dev/sda1 * 2048 206847 204800 100M 7 HPFS/NTFS/exFAT
/dev/sda2 206848 250066943 249860096 119.1G 7 HPFS/NTFS/exFAT
Disk /dev/sdb: 465.8 GiB, 500107862016 bytes, 976773168 sectors
Units: sectors of 1 * 512 = 512 bytes
Sector size (logical/physical): 512 bytes / 512 bytes
I/O size (minimum/optimal): 512 bytes / 512 bytes
Disklabel type: dos
Disk identifier: 0x7c12e647
Device Boot Start End Sectors Size Id Type
/dev/sdb1 206848 205006847 204800000 97.7G 7 HPFS/NTFS/exFAT
/dev/sdb2 205006848 512206847 307200000 146.5G f W95 Ext'd (LBA)
/dev/sdb3 512206848 976771071 464564224 221.5G 7 HPFS/NTFS/exFAT
/dev/sdb5 205008896 512206847 307197952 146.5G 7 HPFS/NTFS/exFAT
Partition table entries are not in disk order.
Disk /dev/sdc: 7.7 GiB, 8231321600 bytes, 16076800 sectors
Units: sectors of 1 * 512 = 512 bytes
Sector size (logical/physical): 512 bytes / 512 bytes
I/O size (minimum/optimal): 512 bytes / 512 bytes
Disklabel type: dos
Disk identifier: 0x65dbb3bc
Device Boot Start End Sectors Size Id Type
/dev/sdc1 * 0 3924479 3924480 1.9G 0 Empty
/dev/sdc2 652 5323 4672 2.3M ef EFI (FAT-12/16/32)
Ha jól értem a gondodat,
Beküldte 444tibi -
Értékelés:
Ha jól értem a gondodat,
ha 2 teljesen külön lemezed van, a legszerencsésebb külön telepíteni őket.
Lehúzod az SSD-t, felnyomod a Linuxot a HDD-re, ssd vissza és bootnál F11-el kiválasztod melyik induljon.
Nem látják egymást, nem akadnak össze a bootloaderek, nincs grub para hogy felismeri, nem ismer, a Win majd belerondít a másikba , nem kell foglalkozni a fastboottal, lehet bármelyiket hibernálni, lehet az egyik MBR, a másik GPT stb.
A létező legtisztább megoldás.
Közös háttértár lehet a HDD másik partíciója , ezt ha ntfs-re rormázod, mindkettő hozzáfér, énnálam így a W10 és a Manjaro békésen elvan, mindkettőbe a download, a képek, a zenék videók stb. ugyanaz a data partíción. Jócskán megkönnyíti ez a megoldás mindkét rendszer kezelését, pl. mindegy melyikkel töltöttem le tagnap egy fájlt, ma a másikat indítva ugyanabba a letöltési mappába megtalálom.
Az sda2 -n van amúgy, és igen
Beküldte Lancerfan -
Értékelés:
Az sda2 -n van amúgy, és igen, win 7 lett frissítve 10 -re. Lehet ezért nem látja ezek szerint?
A win elvileg uefi telepítés
Beküldte 444tibi -
Értékelés:
@#8 Jól mondod, a 100M az a W7 boot partíció, a W10 az 500 megást csinál de ha frissítenek akkor logikus hogy nem tud, nem nyúl a lemez szerkezethez mert akkor borul minden, azért maradt 100M.
Ha lehúzod a Windowsos lemezt
Beküldte kimarite -
Értékelés:
Ha lehúzod a Windowsos lemezt, a Linux Mint telepítés után a GRUB-ot úgy tudod telepíteni, hogy a Windows is látszani fog (persze, vissza kell dugni az eszközt, amelyen a Windows van): https://linuxmint.hu/blog/2017/09/a-grub-ujratelepitese-beallitasa-live-...
Ez is a témához tartozik: https://linuxmint.hu/blog/2016/08/chroot-live-rendszer-livecddvdusb-stick
Az sda2 -n van amúgy, és igen
Beküldte Lancerfan -
Értékelés:
@#12 Próbáltam, hogy kikapcsolom az UEFI bootot, de akkor nem látja a pendrajvot, ez után próbáltam a shift+restartot, de itt még mindig nem engedi , hogy USB eszközt adjak hozzá. Visszakapcsoltam az UEFI bootot, és csodák csodájára nem a fekete képernyős grub jött be, hanem a mint logó, és most már telepítésnél is látja a wint.
Annyi kérdésem maradt még, hogy a telepítőben elég arra kattintani, hogy telepítés a win 10 mellé, vagy a valami más opciót válasszam, és úgy telepítsem e a Linuxot?
A másik kérdésre is válaszolva, igen, egy 128 -as ssd -n van a Windows. A linuxnak a másik vinyón csináltam egy üres partíciót, egyenlőre formázás minden nélkül, csak az adatok lettek leszedve.
Az sda2 -n van amúgy, és igen
Beküldte kimarite -
Értékelés:
Akkor valami BIOS (vagy Windows) betegség volt a háttérben, hogy ez eddig nem működött.
Annyi kérdésem maradt még, hogy a telepítőben elég arra kattintani, hogy telepítés a win 10 mellé, vagy a valami más opciót válasszam, és úgy telepítsem e a Linuxot?
A „Valami más” több lehetőséget ad. Gondolom, nem okoz problémát a kézi particionálás neked ..., merthogy ezzel fogsz találkozni. Szerintem elegendő egy root (rendszer) partíciót létrehoznod, nem kell lapozó (swap), illetve home partíció. A formásás lehet EXT4, vagy BRTFS. Válaszd például az EXT4-et. A GRUB mehet az SDA-ra, azaz az SDB-re, mert utóbbi a másik lemez. Látni fogod, mi a lemez neve, ahova telepíted a Linux Mintet. A LInux a lemezeket (is), három karakterrel jelüli, mint például az SDA, az SDB, az SDC. A partíciók számokkal vannak jelölve, mint például SDA1, SDB4. A GRUB-ot a lemez gyökerére, azaz magára a lemezre telepítjük és nem egy partícióra. De jó megoldás lehet az is, ha a telepített Linux rendszer (root) partíciójára telepíted. Az SDA-n van most a Windows. Azaz az első lemezen.
Ha hibernálni is szeretnél, az további tevékenységet is hozna. Erről nem írtam ... .
A másik kérdésre is válaszolva, igen, egy 128 -as ssd -n van a Windows. A linuxnak a másik vinyón csináltam egy üres partíciót, egyenlőre formázás minden nélkül, csak az adatok lettek leszedve.
Mekkora méretű ez az üres partíció?
Az sda2 -n van amúgy, és igen
Beküldte Lancerfan -
Értékelés:
Az sda2 -n van amúgy, és igen
Beküldte kimarite -
Értékelés:
A telepítést akárhányszor újrakezdheted. A legbiztosabb, ha lehúzod a Windowsos lemezt, bár ekkor a GRUB telepítése még egy feladat lesz. Hardver, Windows, BIOS beállítástól függően lehetnek problémák, ezek ténye és megoldása közismert.
Mindenkinek nagyon szépen
Beküldte Lancerfan -
Értékelés:
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a segítséget!
Sikerült feltenni a win 10 mellé, működik a grub is. Igazából még most sem értem pontosan, hogy mi okozta a problémát, de úgy oldódott meg, hogy a biosban először a boot sorrend választásnál 2 lehetőségem volt : a vinyó amin a Windows van, és a pendrive, de úgy hogy (UEFI) flash disk. Később (sajnos nem tudom mit sikerült módosítani) megjelent egy 3. választási lehetőség is, az is a pendrive, de UEFI előtag nélkül. Ezt választva már felismerte, hogy van egy win is a gépen.
Mégegyszer köszönöm mindenkinek!
Windows + Linux
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Most futottam bele ebbe a problémába.
A Windows UEFI-s telepítése miatt létrejön egy EFI partíció, ami elvileg a bútolást felügyelő elemeket tartalmazza. Eltávolítása bár lehetséges, de az egyik web oldal szerint nem ajánlott mert indítási hibát okoz.
A megoldás keresése a WINDOWS telepítő lemez (USB) létrehozásáig vitt vissza. A RUFUS beállításainál az MBR partícionálási sémát megadva és a Windowst így telepítve már csak két partíció jött létre. Ezek után a Linux Mint 18.3 már látta a Windowst a telepítés során és simán mellé települt.
(A Widows 11 már csak UEFI telepítést engedélyez.)
Windows + Linux
Beküldte kimarite -
Értékelés:
https://linuxmint.hu/search/node/Linux%20Mint%2018%20UEFI%20windows
Vannak olyan gépek, hol nehézkes az UEFI-s történet, de ez a gyártó hibájából van.
https://linuxmint.hu/search/node/acer
Kipróbáltam telepítéskor a
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Kipróbáltam telepítéskor a Linux Mint 18,3-at a 19,3-at és a 20.3-at is (hisz a YUMI bírja) de egyik sem látta az UEFI-s WINDOWS-t.
A 18.3-as bár régebbi, de korábbi telepítési tapasztalataim a Linuxal arra ösztönöztek hogy egy stabilabb, de frissített változatot telepítsek előbb és utána frissítsek az újabb verziókra.. Még egy apróság. A verziók kiválasztásánál mindig megnézem a böngésző ikonját. Ha nem a rókát látom, akkor már valami gyanús. A Firefoxal nagyon sokat kínlódtam korábban, mert hittem a szlogennek hogy egy régi gépet is újra lehet éleszteni a linuxal. Lehet, hogy nem egy özönvíz előtti ATA géppel kellet volna kezdeni, aminek már elavult mindene. Tapasztalatnak "jó" volt.
Windows + Linux
Beküldte lala -
Értékelés:
Az UEFI-nek is van "fejlodestortenete"
Ezek kozul a "legrugalmasabb" a 2. osztaly - ha a CSM (kompatibilitasi mod) engedelyezve van a BIOS-ban,
akkor Legacy, es EFI telepites is lehetseges. Illetve, mindket metodus szerint telepitett rendszerek indithatoak.
https://en.wikipedia.org/wiki/UEFI#UEFI_classes
Az mit is jelent pontosan
Beküldte T.István -
Értékelés:
Tehát az hogy kell érteni, hogy a telepítő nem látja a Windowst? A telepítéskor a partíció nem látszik? Milyen Windowst? W10 fast startuppal bekapcsolva? GPT particíó UEFI módban, vagy fordítva? Vagy nem veszi fel a GRUB menübe?
A Firefoxal nagyon sokat kínlódtam korábban, mert hittem a szlogennek hogy egy régi gépet is újra lehet éleszteni a linuxal. Lehet, hogy nem egy özönvíz előtti ATA géppel kellet volna kezdeni, aminek már elavult mindene. Tapasztalatnak "jó" volt.
Ezt lehetne bővebben kifejteni? (Egyébként akármilyen régi gépet nem lehet Linuxszal újraéleszteni, vannak gépek, amik hamarabb tönkremennek fizikailag (kondik kiszáradnak), vannak tartósabbak, de vannak teljesítmény / képesség megkötések, ami nem a Linux vagy akármilyen rendszerről szól, hanem arról, hogy megváltozott a világ.
Az mit is jelent pontosan
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Fast startupp kikapcsolva.
A telepítés indításakor a boot menű lát egy sima penrive-t és egy UEFI-t. Az UEFI-ről nem jött össze a telepítés indítása.
A Linux program, a telepítési lépései során fel sem kínálta a lehetőséget, hogy valamilyen program mellé települjön, tehát nem látta a Windowst. Megpróbáltam a partíciók leválasztásával a telepítést és a "C" csatolását de nem jött lére GRUB menü. A BOOT menűben választhattam két meghajtó között, (UEFI / nem UEFI) de nem két program között. Működtek és látták a másik meghajtót. Miután A leírt MBR telepítés sikeres volt nem foglalkoztam tovább a témával.
A régi gépre reagálva:
Egy Sulinetes gép volt (özönvíz előtti) amin a Windows XP simán futott, tehát a kiszáradás jelei még nem voltak tapasztalhatók. AZ internet kapcsolat az Explorer miatt már nem ment. Más böngészőt a Windows nem igen fogadott el. Próbálkoztam tehát a Linux változatokkal még a Q4OS-el is. Volt ami feltelepült és működött (a tejesség igénye nélkül), de a videó lejátszás és kommunikáció továbbra is gondot okozott. Az elavult alaplap megkeserítette a próbálkozásokat. A böngészők bizonyos verzió feletti telepítését nem engedte, a web oldalak viszont bizonyos verziónál korábbival nem voltak hajlandók kommunikálni. EZ volt az a pont amikor feladtam. A gépen három verziót hagytam telepíve, lehet hogy még most is elindulnának,ha a BIOS akku még működik.
A változás amit a Windows 11 ki akar kényszeríteni (gép beszerzés, program beszerzés) már túlzó. Várakozó állásponton vagyok és maradok a Windows 8.-nál és ismerkedem a Linuxal.
Az mit is jelent pontosan
Beküldte T.István -
Értékelés:
Ugyanakkor van elvi lehetőség felvenni az UEFI GRUB-ba az MBR Windows 8-at és későbbieket, mert ezekben van egy segédprogram amivel lehet egy UEFI kompatibilis indítót generálni, ami el tudja indítani az MBR partícióról a Windowst UEFI módban, csak ezt a generálás után manuálisan kell felvenni a GRUB konfigurációs fájljába, hogy a menüben is megjelenjen. További részletek itt:
https://askubuntu.com/questions/447686/how-to-boot-windows-8-from-a-legacy-mbr-partition-in-uefi-mode-via-grub
Ami a régi gép témát illeti: Pont a sulinetes időkben voltak még elérhető statisztikák arról, hogy hogyan, milyen mértékben növekedik az internetre csatlakozó gépek száma (kb. exponenciálisan). Azóta már kb. senki nem számolja, de a növekedés hasonló ütemben folytatódott. Na most erről vaskos könyvet lehetne írni, hogy ez miként okozta a gépek elavulását. Megpróbálom nagyon nagyon összenyomva elmondani. Ha dolgoztál számítógépes környezetben, akkor lehet feltűnt, ha nem, elmondom, hogy szerver - kliens megoldások esetén kb. 10-15 kliens felett már át kellett gondolni a hálózati topológiát, swich-eket beiktatni pl, de még így is több szervert kellett bevetni, nagyobb kiszolgáló rendszert kiépíteni. És kb. ugyanez kivetítve az internetre ugyanazt a jelenséget produkálja, hatalmas szerver parkokat kell üzemeltetni -de a hálózat sebességének ezt le kell követnie, és hát ez nagyon nehéz ügy, az exponenciális kliens növekedéshez kb. exponenciálisan kellene növekednie a hálózat sebességének is. Hát pedig az nem hogy nem nőt így, mostanra érte el kb. azt, ami akkor régen a céges belső hálózatok sebessége. De mégis hogy működik ennek ellenére az internet? Hát úgy, hogy mindenféle trükkös tömörített átvitelt dolgoztak ki. Ha használsz tömörítő programot (pl. ZIP), akkor tapasztalhatod, hogy az valamennyi időt és CPU erőforrást igényel. Amíg összezippeled az adott kupacot, minél nagyobb ez a kupac, annál több időt. Nos, így működik a mai internet, ezt hívják WEB2-nek. Ahhoz, hogy ez valós idejűnek tűnjön, HD videó lejátszása folyamatos legyen, nem csak hogy gyors kapcsolat kell, de magának a gépnek is elegendő teljesítményűnek kell lennie, hogy gyorsan ki tudja tömöríteni az agyontömörített webes anyagot.
Ha meg Windows, akkor még annak a rendszer struktúrájából adódó lassító effektussal is számolni kell. A Linux előnye csak itt mutatkozik meg, nincs side by side technológia, gyorsabb a fájlrendszer, nem kell feltétlenül vírusirtó, és csak egy csomagkezelő kukucskál ki a netre frissítések után, míg Windows alatt az összes program egymással versengve keresi a frissítéseit.
A régi gépet Linuxszal feltámasztani dolog tehát úgy játszik, hogy azért annyi erőforrásnak lennie kell, amit a WEB2 igényel, csak annyival lehet a gép gyengébb, annyit lehet megspórolni, amit a Windows extra erőforrás igénye elvisz.
Ez ma kb. egy Core2 quad procit jelenet, erős MPEG4 (HD) kódolós videokártyával, min 4 GB de inkább 8 GB memóriával. Ez is csak akkor elég, ha nem kell mondjuk HD videókat szerkeszteni. Ami ugye régebben ugyanúgy nem volt opció. (Csak mert a szerkesztő programok szerkesztés közben nem használják a hardveres gyorsítót)
Az mit is jelent pontosan: program
Beküldte kimarite -
Értékelés:
A Linux nem program, hanem önálló operációs rendszer, s, mint ilyen, a telepítés során, a particionálás résznél fogja kukkantgatni, hogy a „másik program”..., ja bocs, nem, mert a Windows is operációs rendszer..., szóval, hogy a Windows vagy más operációs rendszer melyik partíción van.
Azonban, a Linux Mint tartalmaz egy ilyen telepítős lehetőséget (ha Windows is telepítve van, akkor nem ezt látod, hanem azt, hogy „Telepítés a Windows mellé”)
de a „Valami más” elem kiválasztása után lehet szabadon particionálni akár
Az mit is jelent pontosan: program
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Közben kicsit szétnéztem a telepítési lehetőségek között és azt láttam, hogy a YUMI három típusú telepítő lehetőséggel állt elő. Én még egy régebbi verziót használtam. Lehet, hogy ott a megoldás? Ha eljutok a második gép telepítéséig majd kipróbálom.
Rufus
Beküldte kimarite -
Értékelés:
A Rufus alkalmazással vagy a Windows saját USB-re iró alkalmazásával próbálkoztál?
Yumi
Beküldte T.István -
Értékelés:
Rufus (Yumi)
Beküldte T.István -
Értékelés:
A Yumi egyszerre csak egy módot tud, vagy Legacy BIOS, vagy UEFI, ezekhez külön telepítő van, azaz ha mindkettő kell, akkor két pendrájvot kell rendszeresíteni. AZ UEFI változatnak van exfat verziója is, ezzel adja ki a három telepítőt. Utóbbit kell használni, ha 4 GB-nál nagyobb fájlok vannak az ISO-ban. Ha BIOS (Legacy) alapú a Yumi, és UEFI gépen van indítva, akkor elképzelhető, hogy elindul automatikusan az első olyan rendszer, ami UEFI-t támogat, és az töltődik be, a Yumi indító menüje meg sem jelenik.
A Yumi-t csak Windows alatt lehet telepíteni, bár Linuxos lesz a pendrájv, isolinux-ot használ a betöltésekhez. (ill. lehet próbálkozni Wine alatt, de nem mindegyik verzió megy alatta)
A telepített Yumi felületén ki kell választani milyen ISO-t kívánunk felrakni a pendrávjra, jó hosszú a lista, választást követően vagy betallózzuk az ISO fájlt, de le is tudja tölteni a legfrissebbet, és úgy hozzáadni. Az ISO-t kicsomagolja, szkriptel másolja adott könyvtár struktúrába a pendrájvra, és módosítja a menürendszert is. Amikor erről van indítva a rendszer, akkor a menüből kiválasztott elemnek megfelelően mountolja a hozzá tartozó mappát, és / vagy chainloaderrel betölti.
Lehet saját készítésű ISO-t is felrakni, amiket memdisk módban tölt be, azaz, ezeket nem bontja ki, mert nem ismeri. Ez utóbbi esetben kell elegendő RAM, amibe elfér az ISO.
A Yumi előnye, hogy a nagyon kevés RAM-al szerelt gépeken is jól használható, hátránya, hogy nagyon sok idő elmegy az ISO-k pendrájvra telepítéssel, ill. csak USB2.0 pendrájvval működik. (Lehet utóbbi már javult, bár én nem tudok róla) Ill. nem minden Linux telepítővel kompatibilis, pl. Debiannal pont hadilábon áll. Lehet mókolni a beállításokkal ez ügyben, vannak leírások az oldalon ehhez.
Akárhogy, a Ventoy-t kényelmesebb használni, csak tudni kell, melyik ISO UEFI-s, és melyik nem (pl. Memtest), u.a. pendrájv használható UEFI ill. Legacy BIOS-s géphez, és főleg megy USB3.0 pendrájvról is.
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte 444tibi -
Értékelés:
Azért a Live Linuxon én lefuttattam volna egy os-prober parancsot.
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte T.István -
Értékelés:
Pl. ez a gép, amiről írok, dettó ilyen, több SSD és több vinyó van benne, az MBR rendszerekkel nem foglalkozik az os-prober, nem kerül bele a GRUB menübe, stb. (a gép Boot menüjét használom, ha másik MBR-es rendszert akarom indítani.)
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte 444tibi -
Értékelés:
Nagyon rég, évek óta efizek, mbr elmaradt mostanság nálam.
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte T.István -
Értékelés:
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Belemásztam. Találtam egy olyan Q4OS-t ami a Windowson belülre telepíthető. Na erre kíváncsi lettem. Kellemes meglepetés ért.
Könnyen telepíthető és eltávolítható, nem kell foglalkozni a partíciós sémákkal, elég jól "magyarított" , a telepíthető szoftverek leírása nem csak angolul tudóknak való és a full verzió google chrommal böngész, ami csekély angol tudásom miatt lényeges. Bár nem jegyzik a 10 legjobb Linux között, nekem elsőre nagyon bejött.
Yumi
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte kimarite -
Értékelés:
van olyan verziója, ami Windows alkalmazásként telepíthető? Virtuális gépben ránéztem, mint operációs rendszerre. Alapja, a Debian benne van a legjobb 10-ben.
TehátQ4OS
Beküldte T.István -
Értékelés:
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Az mit is jelent pontosan: program
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte kimarite -
Értékelés:
Az mit is jelent pontosan: program
Beküldte T.István -
Értékelés:
Nem. Valamilyen operációs rendszer, Solaris, Linux (IBM, Red Hat, stb) alatt. A SAP-nak meg kliensei hol futnak? Nem valamilyen operációs rendszer alatt?
Az mit is jelent pontosan: program
Beküldte kimarite -
Értékelés:
program √ alkalmazás
rendszer √ melyre alkalmazás telepíthető
Q4OS
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Q4OS
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
https://q4os.org/
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
https://q4os.org/
Nem ajánlotta fel a Windows mellé telepítést
Beküldte kimarite -
Értékelés:
A szerkesztés elemet használd, ha a hozzászólást szerkesztenéd (333 másodperc), és ne a böngészővel lépj vissza egyet az előző weboldalra, mert utóbbi esetben halmozódik a hozzászólás (más weboldalon is ugyanígy van).
nem látja a windows-t
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Az x+1. telepítés során már nem foglalkoztam azzal, hogy látja-e a linux a windows-t. Nem választottam le a partíciókat, csak kiválasztottam a "valami mást"- és megadtam azt a partíciót formázandónak és (/) gyökérnek, ahová települnie kell és legyen aminek lennie kell. Települt, létrejött a grub menű és működik.
nem látja a windows-t
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Saját bejegyzésemhez kiegészítést kell tennem.
Ez a telepítés jó volt arra, hogy ismerkedjek a rendszerrel, de másra nem is ajánlanám.
A swap partíció hiánya megakadályozhatja néhány alkalmazás futtatását, a home partíció hiánya pedig megakadályozza a rendszer pillanatfelvételek készítését, ami nélkül pedig nem lehet verziót frissíteni.Tehát legalább három partíció szükséges a végleges telepítéshez
1. /
2. home
3. cserehely
Ez most milyen rendszer?
Beküldte T.István -
Értékelés:
Re: Legalább három partícó szükséges a végleges telepítéshez
Beküldte csuhas32 -
Értékelés:
Én csak olyanról tudok, hogy a swap partíció hiányában nem lehet mondjuk hibernálni, de hogy a hiánya miatt alkalmazást ne lehetne futtatni, az nekem új. Én úgy vettem észre, ha nem készítek swap partíciót, akkor a telepítő automatizmusa manapság a rendszerpartíción belül létrehoz egy swap-fájlt, ami tökéletesen alkalmas a rendszer használata közben a swap partíció kiváltására. A mostani telepítésem egész friss.
Ott a 2 GB-os swap, pedig tutira nem csináltam swap partíciót.
Ha nincs egy rendszeren se swap-fájl, se a gépben lévő bármelyik lemezen swap partíció, vannak jó leírások a swap-fájl utólagos létrehozásáról, vagy a meglévő swap-fájl méretének megváltoztatásáról.
„a home partíció hiánya pedig megakadályozza a rendszer pillanatfelvételek készítését, ami nélkül pedig nem lehet verziót frissíteni.”
Ez egész biztos így van? Ez valami Mint specifikus dolog? Ha van egy csak egyetlen rendszerpartícióból álló Linux Mint telepítésem, akkor nem enged a home könyvtáron belülre pillanatfelvételt készíteni és a pillanatfelvétel hiányában nem engedi elindítani a verziófrissítést? Ez nekem igazán meglepő volna, de attól persze még lehetséges.
(Eddig csak Debianokon és Ubuntukon csináltam verziófrissítést, de az simán engedte elindítani minden nélkül. Az más tészta, hogy észszerűségből előtte mindig csináltam a Systembackkel vagy a systemback.sh-val rendszermentést, de ez önvédelem és nem kötelezvény és el lehet készíteni akár külső lemezre is...)
[Meg kell valljam, ez a pillanatfelvétel nekem újdonság, igazából nem tudom mi az, de arra tippelek, hogy timeshift-es dolog.]
Re: Legalább három partícó szükséges a végleges telepítéshez
Beküldte T.István -
Értékelés:
Dehogy van így.
Ez valami Mint specifikus dolog?
Nincs ilyen Mint alatt sem.
Ha van egy csak egyetlen rendszerpartícióból álló Linux Mint telepítésem, akkor nem enged a home könyvtáron belülre pillanatfelvételt készíteni és a pillanatfelvétel hiányában nem engedi elindítani a verziófrissítést?
Annyi hibádzik itt, hogy nem a home könyvtáron belülre ment, szép is lenne, ha minden rendszerspecifikus dolog ott kapna helyet. Van rendes gyökérből induló Timeshift mappa, abba ment.
Ezen a gépen amiről írok, csak egy rendszerpartíció van, egy SSD teljesen egy partíció (EFI sincs). Simán működik a Timeshift. (Mint 21.1)
Re: Legalább három partícó szükséges a végleges telepítéshez
Beküldte atime -
Értékelés:
Re: Legalább három partícó szükséges a végleges telepítéshez
Beküldte csuhas32 -
Értékelés:
A verziófrissítés olykor tud meglepetést okozni, ez tény. Én is azt szoktam javasolni, hogy inkább a jelenlegi rendszer mellé telepítsék az újat. A magam gyakorlatában a verziófrissíttés bevállalásának általában az van a hátterében, hogy olyankor nem kell foglalkoznom azzal, mi lett pluszban feltelepítve az adott rendszerhez tartozó tárolókból, hisz azok a csomagok is frissülnek.
Azért adódik is vele olykor szívás. Debian 10-ről 11-re kivették a wicd-et, úgyhogy ott voltam net nélkül. Másodszor már tudtam, hogy verziófrissítés előtt gnome-networkmanager fel!
Xubuntun egyszer a GRUB szállt el. Azóta a verziófrissítést grub-install-lal zárom.
Persze, azok maradnak meg az ember fejében, melyeknél gubanc adódott, azért többségében probléma nélkül végig megy.
Re: Legalább három partícó szükséges a végleges telepítéshez
Beküldte T.István -
Értékelés:
Re: Legalább három partícó szükséges a végleges telepítéshez
Beküldte atime -
Értékelés:
A fő témához,
Beküldte 444tibi -
Értékelés:
dehogy kell 3.
UEFI esetén 2, egy EFI és a rendszer amibe benne van a home és a swapfájl.
BIOS/MBR esetén meg 1 árva partíció kell.
Ennek ellenére nálam most épp 17 partíció van csatolva pár lemezről de a Kubuntu köszöni elvan 1 darabon. Illetve nem mert nekem több Linuxom van és praktikusabb volt 1 swap partíciót csinálnom és felváltva használják de átlagfelhasználónál jó a swapfile a / alatt.
Az más kérdés hogy ebbe hibernálni egy ámokfutásos terminálzsonglőrködéssel jár de nem ez volt a kérdés.
A fő témához,
Beküldte atime -
Értékelés:
Ez most milyen rendszer?
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
LMDE 6 ; Debian 12
Ezek mind Swap partícióval települnek.
Hány partíció kell?
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
A mentéseket mindenki másképp csinálja, ezért a partíciók szerepe változhat.
A bejegyzésem miatt kapott kritikákat értem, de a válaszok nem igazítottak el abban, hogy mit miért. Ha mindent egy partícióra telepítek, (a home partíció nélkül) a saját adatok védelme csak egy csatolt partícióra mentéssel oldható meg. Akkor ez miért jobb?
A SWAP partíciót bizonyos programok (Debian 12, LMDE 6) automatikusan telepítik. A Google Chrome és a grafikus programok (Inskape, Krita) telepítéskor rögtön igénybe is veszik. Akkor miért berzenkednek tőle többen? (Értem, hogy az SSD-nél ez rosszabb megoldás mint a fájl.)
Az pillanatfelvételek külön partícióra mentését pedig senki nem hozta szóba.
A hozzászólásokból úgy látom, a legtöbben az egy gép (egy meghajtó) egy operációs rendszer megoldást preferálják és mivel a legalább 128 GiB már bőven elég mindenre nem foglalkoznak a többi részlettel. Én jelenleg még dualbootban futtatom a programokat, ezért számomra lényegesek a partíciókkal kapcsolatos kérdések (darabszám,méret).
Ez most milyen rendszer?
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
LMDE 6 ; Debian 12
Ezek mind Swap partícióval települnek.
Ez most milyen rendszer?
Beküldte T.István -
Értékelés:
Ez most mit akar jelenteni?
Ez most milyen rendszer?
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Csak válaszoltam a kérdésre.
Ez most milyen rendszer?
Beküldte T.István -
Értékelés:
Hány partíció kell?
Beküldte T.István -
Értékelés:
Tegyük helyre az MBR / GPT (UEFI) fogalmakat.
Egy gépben lehet mindkettő, ha a BIOS támogatja ezt. Azaz lehet BOOT menüből indítani az MBR rendszert, vagy az UEFI rendszert. Ilyen használat mellett egyik sem fogja "látni" a másikat.
MBR sémában max.4 partíció lehet egy lemezen. GPT sémában kvázi akárhány.
Ha van a gépen egy lemez, és a BIOS MBR módban van, felteszel egy Windowst, az 3 particiót lefoglal, kivéve, ha a lemez teljes méretére előre létre lett hozva, és meg lett formázva egy partíció. Az NTFS partíciót utólag is lehet méretezni, össze lehet nyomni, és létre lehet hozni egy ext4 partíciót, amire lehet egy Linuxot telepíteni, és akkor arra az egy partícióra feltelepül. Ugyanígy, ha a teljes lemez egy ext4 partíció, arra is fel lehet telepíteni egy Linuxot, és a végeredmény 1 partíció. Nincs swap partíció kényszer, lehet swap fájlt használni.
De, ha egy MBR lemezre, amin 4 partíció lehet, azon van egy windows, ami 3-at lefoglal, és olyan linuxot akarsz telepíteni, ami mindenáron létre akar hozni swap partíciót is, akkor az nem fog ugye működni, mert az 5 partíciót jelentene. (Kiterjesztett partíció viszont lehet több, swap fájl mehet arra is, ha a telepítő elfogadja.)
Ha lemez üres, akkor a telepítők létrehoznak swap partíciót, ha olyanok, mármint ha automatikus telepítést választod. Nem azért mert feltétlenül kell, hanem azért mert így vannak beállítva. Ha kevés a memória a gépben, akkor ez használatba lesz véve. Ha nem, mert van sok memória, akkor lehet hogy soha.
Ha UEFI módú a BIOS:
Ha van egy gépben egy MBR séma lemez, akkor azzal a telepítők nem foglalkoznak, Egy másik UEFI lemezre telepítve az MBR lemez elérhető lesz azon belül, de az azon levő rendszer nem lesz indítható GRUB-ből, stb.
Az UEFI (GPT) séma szerint mindenképpen kell egy UEFI partíció, ezen lesznek az információk a további partíciókon levő rendszerekről. Manuálisan létrehozni egy GPT sémát nagy szakértelmet igényel, az ilyesmit jobb a telepítőkre bízni. Eltávolítani az UEFI partíciót lehet, de akkor az azon levő rendszereket többé nem lehet elindítani a büdös életben, nem lehet visszacsinálni.
Egy GPT lemez esetén, amin van egy UEFI Windows, az min 2 partíciót jelent, de inkább 3-at, vagy 4-et, mert Windows szeret egy recovery partíciót létrehozni, meg még egyet akárminek. Erre lehet telepíteni egy Linuxot, amelyik támogatja, az összenyomja a Windows partíciót, csinál magának helyet, és csinál Swap partíciót, ha úgy akarja, vagy nem, rendszere válogatja, és bele lehet szólni, ha a dolog támogatott. Az UEFI partícióra bejegyzi a saját indítóit, felrakja a GRUB-ot, stb. Én nem szeretem így, mert a Windows egy frissítéssel úgy gondolhatja, hogy belenyúl az UEFI részbe, és elérhetetlenné teszi a GRUB-ot.
Ezen a gépen, amiről írok, van mindösszesen egy partíció egy SSD-n. mert telepítéskor nem automatikus módot választottam, előbb a teljes lemezen egy partíciót létrehoztam, és arra telepítettem a Mint-et. Van 2 GB-s Swap fájl, 8 GB memória. A Swap fájl kb. soha nincs használva, és eddig egyetlen program sem pampogott, hogy kellene neki swap partíció. Van egy másik noti, jelenleg tesztelés alatt, abban van 2 db. 1 TB SSD, meg egy 2 TB HDD. Utóbbin kettő partíciót létrehoztam manuálisan, MBR séma szerint, Egyikre ment a Timeshift (rendszer visszaállító, a másikra ment a Windows. Az egyik 1 TB SSD-re feltettem egy Windows 10-et, UEFI módban, az 4 partíciót hozott létre magának, és még maradt 1,8 MB üres hely a lemez végén. A másik SSD-re feltettem ugyanazt a Linux Mint-et, ami ezen a gépen is van, automatikus telepítéssel, UEFI módban, az kettő partíciót csinált, egy UEFI-t, meg egy ext4-et magának. Ebben a gépben 16 GB memória van, és nem tudom, hogy a Linux csinált-e swap fájlt, én biztos, hogy manuálisan nem csináltam, eddig semmi nem panaszkodott, de ezt a gépet nem használom intenzíven, csak néha kapcsolom be a frissítések miatt, mert vizsgálom, hogy jelentkezik-e valami hiba (ezt a notit úgy raktam össze darabokból, csak az alapon nem cseréltem semmit, de minden ami leválasztható, az cserélve volt, a burkolattól kezdve az LCD panelen át az USB és táp kivezetésekig..)
Van desktop gépem is, abban sok lemez van. Van MBR Windows, ami kb. soha nincs használva, van Linux egy SSD-n, külön lemezre ment a Linux, a Windowsnak is van egy külön lemeze, amire mentene, ha működne. Van lemez a videóknak, van a képeknek, meg van úgy általában egy mindenes, mind MBR, minden minden csak egy partíció van, kivéve a Linuxos SSD-t, ami UEFI módban van telepítve, így van UEFI partíció rajta. A Linux nem látja a Windowst, abban az értelemben, hogy a Grub nem listázza, de persze a fájlokat el lehet érni a rendszer alól. Windows-t a BIOS BOOT menüjéből el lehet indítani, az nem látja a Linuxos SSD-t, sehogy, még lemezkezelőben sem, mert nincs nwme drivere. A Windows csak egy partíción van, mert telepítés előtt a teljes lemezre létre lett hozva egy NTFS partíció, arra lett telepítve,
Külön HOME partíció: Lehet, nem ajánlott. De aki szeretne, lelke rajta. Miért nem ajánlott? Ugyebár, aki külön HOME partícióban gondolkodik, azért csinálja, hogy ha meggárgyul a rendszer, akkor az megmarad, csak a rendszert újratelepíti, és a HOME-t használatba veszi, megy minden tovább.
A baj azzal van, hogy a rendszer menet közben frissül, a dolgok változnak. A programok a beállításaikat a felhasználó mappájába mentik, azaz a HOME partícióra, az mindig frissül. Na most, ha meggárgyul a rendszer, akkor elő a telepítőt, igen ám, de a telepítőn még régi állapotban vannak a programok. Amik egy része tuti hogy nem kompatibilis a jelenlegi HOME partíción levő beállító fájlokkal, mert azok egy újabb verzióhoz igazodnak.
Pl. a Firefox tuti, hogy két verzió alatt annyira új sémát használ, hogy az gondot okoz. Én már tettem tönkre úgy Firefox profilt, hogy régebbi Firefoxot engedtem rá egy újabb profilra, aztán lett belőle nagy katyvasz, és csak sok sok buherálással sikerült kimenteni a jelszavakat, kedvenceket a megnyomorított profil alól.
Persze, ez a helyzet akkor is fennáll, ha nincs külön Home partíció. De akkor minek külön partíció, hiszen úgysem nyerünk vele semmit.
A csúcs viszont a külön Home partíció, és újabb Linux Mint tiszta telepítése. Na, ebből van az igazi katyvasz.
Persze, a dokumentumok, képek, videók megmaradnak így, de nem csak ezek vannak a Home mappa alatt.
Külön partícióra menteni a pillanatképeket, mint láthatod, lehet, működik, az asztali gépemen is így van, a teszt notin is. Ráadásul külön lemezen is van a partíció mindkét esetben. Ezen a gépen, amiről írok, és amiben mindösszesen egy SSD van, egy partícióval, a pillanatképek ugyanerre vannak mentve. Mindkét esetben működik, vissza is lehet állítani, ha kell, tuti, mert ezt próbáltam.
Mindazt amit felsoroltam, nem elméleti, hanem létező, működő dolgok, itt vannak körülöttem, nem levegőből beszélek.
Ez most milyen rendszer?
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
A programok nem vizsgálják, hogy van vagy nincs, csak igénybe veszik a lehetséges erőforrásokat. Ha azt kérdezed, mely programok nyúlnak a Swap-hoz, akkor azt tapasztaltam, hogy a Google Chrome és a grafikus programok (Krita; Inskape) rögtön. Az általam említett operációs rendszerek, szerinted ugyan miért ragaszkodnak a fájl létrehozásához? És ha már itt tartunk, az írtad "Sőt a külön Home partíció ellenjavalt". Kifejtenéd , hogy miért? Azzal már találkoztam, hogy a disztribúció hordozás és a home partíció átmentése nem jó ötlet, de az általad közöltek számomra az újdonság erejével hatnak.
Hány partíció kell?
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
A Windows-10 MBR séma esetén kettő partíciót hoz létre és nem többet. Ha mást látsz, az valószínűleg nem MBR telepítés, vagy belenyúltál a windows telepítésébe. Az MBR partíciós séma lényege ismereteim szerint az, hogy összesen négy elsődleges partíció hozható létre. Ha köztük valamelyik logikai partíció, az szabadon tovább tagolható. A telepíthető operációs rendszerek számának az elsődleges partíciók mennyisége szab határt. Minden operációs rendszernek szüksége van legalább egy elsődleges partícióra. (A Windows rögtön kettőt foglal, így dualbootban a Linux kiterjesztett partíciót hoz létre.)
A rendszer visszaállítás során nem tudom ki az aki a telepítő lemezhez nyúl (ami akár több éves is lehet) és nem a rendszer pillanatfelvételeket használja. (A partíció kezeléshez rendben, de helyreállításhoz talán nem.) Még az újratelepítés is jobb lehet.
A verzió frissítés és a Timeshift-tel történő helyreállítás során a Home partíció vonatkozásában semmilyen problémát nem tapasztaltam, így továbbra sem értem a Home partíció ellenjavalt bejegyzést.
Ez most milyen rendszer?
Beküldte T.István -
Értékelés:
A logika nem így működik. A bizonyítási kényszer az igaz állításra vonatkozik, nem a negálásra. Matematikában van ugyan egy kényszermegoldás erre, a reductio ad absurdum, de ez is kimerült.
Másképpen mondva, ha valaki azt állítja, kering egy pár csizma a Hold körül, akkor nem azokon áll a bizonyítási kényszer, akik azt állítják, hogy nem, pusztán azért, mert valaminek a nemlétét nem lehet bizonyítani. Tehát annak kell az igazát alátámasztani, aki azt állítja, hogy kering egy pár csizma a Hold körül.
Azt mondtad, hogy szükség van a swap partícióra. Most azt mondod, nem lehet alátámasztani. Akkor ne mondj ilyet, vagy ha igen, támaszd alá.
Home partícióra kitérek lentebb újra.
Hány partíció kell?
Beküldte T.István -
Értékelés:
Nos, írtam, hogy UEFI-s telepítésről van szó. Nem nyúltam bele a telepítésbe, és csak példákat írtam variációs módozatokról partíció kiosztás témakörben.
Az MBR partíciós séma lényege ismereteim szerint az, hogy összesen négy elsődleges partíció hozható létre. Ha köztük valamelyik logikai partíció, az szabadon tovább tagolható. A telepíthető operációs rendszerek számának az elsődleges partíciók mennyisége szab határt. Minden operációs rendszernek szüksége van legalább egy elsődleges partícióra.
Ez így igaz!
A rendszer visszaállítás során nem tudom ki az aki a telepítő lemezhez nyúl (ami akár több éves is lehet) és nem a rendszer pillanatfelvételeket használja. (A partíció kezeléshez rendben, de helyreállításhoz talán nem.) Még az újratelepítés is jobb lehet.
Hú pedig vannak páran, nem régóta vagy itt a fórumon...
A verzió frissítés és a Timeshift-tel történő helyreállítás során a Home partíció vonatkozásában semmilyen problémát nem tapasztaltam,
Ez rendben is van
így továbbra sem értem a Home partíció ellenjavalt bejegyzést.
Elmondtam miért tartom én rossz ötletnek. Az pedig nem validál semmit, hogy Te tisztában vagy az újratelepítéssel, mert mások is vannak a világon.
De mondok mást is: Ha MBR, akkor ugyebár szűkösek a partíciók. Mindenképpen el kell fogyasztani egyet, a HOME számára?
Most írd meg, Te is, mi szól a HOME partíció mellett, milyen indokok miatt érdemes külön partícióként kezelni.
Az nem jó indok, hogy csak így lehet kényelmesen mentést készíteni róla, mert ez nem igaz.
Hány partíció kell?
Beküldte Zotya59 -
Értékelés:
Igazad van!
A mentések másképp is megoldhatók. De ha egy gépem van egy meghajtóval és el akarom különíteni a személyes anyagaimat, nem ez a legegyszerűbb megoldás? Szerintem ebben a gép kiosztásban ugyanolyan biztonságos, mint egy külön mentési partíció létrehozása. Tudom, hogy a home partícióban bizonyos egyéni programbeállítások is mentésre kerülnek, de ezek módosítása szerintem nem érintheti a mentett személyes fájlokat.
A partíció "fogyasztásról" csak annyit, hogy ha már kiterjesztett partícióban vagyok, "a határ a csillagos.." mivel a kiterjesztett partíció szabadon tagolható.
Hány partíció kell?
Beküldte T.István -
Értékelés:
Ja, időközben feljött itt a fórumon még egy szempont, valakinek betelt a rendszerpartíciója, miközben a Home partíción volt sok hely. Ugyan régi kernelek törlésével tudott némi helyet felszabadítani, de ha nem lett volna külön a Home, nem futott volna bele a problémába. Igen, lehet azt is ekkor, hogy összenyomni kicsit a Home partíciót, és növelni a rendszer partíciót, de ez egy plusz macera.
Nem akarlak én meggyőzni, de ez az én álláspontom.