Vitaindító, érdekes hírek az informatikában

kimarite képe

Fórum: 

Nem kötelező a témakörökön vitázni ..., de lehet. :-)
Máris itt az első történet:

Népmesébe illő történet bontakozott ki az utóbbi években az Egyesült Államokban: Rossmann, az Apple főellensége egy East Village-beli, néhány négyzetméteres, földszinti üzlethelyiségben, Handsome Dan cukorkaboltja és egy csirkebüfé között szövögeti ördögi terveit: megfizethető áron vállalja a törött, tönkrement, vagy máshol tönkretett MacBookokat, és ahelyett, hogy kidobná őket, képes szétszedni, összerakni, megforrasztani a kütyüket, gyakran tizedannyiért, mint amennyiért az Apple üzleteiben üzemelő szervizekben, a Genius Barokban (magyarul: zsenipult!) vállalnák a javítást.

És ahogy az a népmesékkel lenni szokott, a történet mostanra szimbolikussá vált: Rossmann amellett, hogy tehetséges szerelő, YouTube-csatornát indított, főleg  a javításokról, máskor csak az élet dolgairól is úgy általában, és ebben a pillanatban 767 ezer követője van a YouTube-on, néha több milliós nézettségű videókkal.  És ami még fontosabb: Rossmann a Right to Repair, a javítás jogáért több fronton küzdő mozgalom meghatározó arca lett.

Right to Repair: a szabad szerelés joga

A Right to Repair mozgalom alapvetően azt követeli az állami törvényhozóktól, hogy biztosítsák nekik a lehetőséget ahhoz, hogy maguk javíthassák meg a holmijaikat, ehhez pedig kötelezzék a nagyvállalatokat arra, hogy hozzák nyilvánosságra a szereléshez szükséges információkat.

A felszabadítókészlet

A Right to Repair mozgalom képviselői alapvetően azt állítják, hogy ha megveszel valamit, az a tiéd is lesz, és innentől fogva senki nem szólhat bele, hogy mit kezdesz vele – az Apple és több nagy cég, köztük az amerikai földeken ikonnak számító, zöld-sárga traktorairól ismert John Deere pedig épp ezt csinálják akkor, amikor ellehetetlenítik a kisebb szervizek munkáját azzal, hogy vegzálja őket. Vagy akár azzal, hogy egyszerűen csak nem adja közre azokat az útmutatókat vagy eszközöket, amelyek segíthetnének a javításban.

Folytatás: https://qubit.hu/2019/02/06/az-ember-aki-puszta-kezzel-nekiment-az-apple-nek

kimarite képe

10+1 tévhit/előítélet a Linuxszal és a közösséggel kapcsolatban

https://www.youtube.com/watch?v=rwoYLayoSzA

Amikről beszélek a videóban: Senki nem használ Linuxot? A Linuxot csak fejlesztésre lehet használni? Linuxon nem lehet játszani? A linuxos játékokhoz hekkelni kell? A Linux kevés hardvert támogat? A Linux csak terminálból áll? A Linux bonyolultabb, mint a Windows? A Mac is Linux? Linuxra nincsenek vírusok? A linuxos meg akar téged győzni? A linuxozás felsőbbrendű?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

A Linuxról egyszerűen

#175 Kapcsolódó: https://www.youtube.com/watch?v=VHdJdpOx6as

Több, mint 3 éve használok Linux operációs rendszert, azelőtt több, mint 20 évig windowst használtam, abból sokat telepítettem, és úgy érzem elég jól megismertem. Azért váltottam, mert ez szerintem lényegesen egyszerűbb, gyorsabb, problémamentesebb rendszer, mint a windows. Ezt csak használni kell, nincs semmiféle kártevőirtás, rendszerkarbantartás. Nekem bejött, egy próbát Neked is megérhet, hiszen ingyenesen, anélkül, hogy bármi kárt okozna a gépeden a rendszerrel, adatokkal telepítés nélkül kipróbálható bármelyik változat.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Dobhatja a Snap támogatást a Linux Mint csapata

Ha valaki úgy gondolja, hogy nem teszi fel a Snap támogatást, akkor most jön az érdekesség része, ami szerintem a mentás csapatnál ténylegesen kiverte a biztosítékot, ugyanis a Canonical módosítja az APT működését.

A chromium repó csomagot egy üres csomaggal kívánja lecserélni, ami a chromium snap csomagot fogja valójában feltelepíteni, amihez viszont ugye szükséges telepíteni a snap támogatást a rendszerben.

Ettől kezdve mindenkinek kell, tehát megkerülhetetlen lesz, kvázi kötelező és ezt az Ubuntu 18.04 LTS kiadásig visszamenőleg bevezetik.

Ez a fogalom érdekes módon egyre többször kerül elő abban a szabad szoftveres környezetben, ahol ez eddig nem volt jellemző.

A Linux Mint csapata tovább egyeztet az Ubuntu és a Snap csapatával a dologról, egyelőre kíváncsian várja mindenkinek a véleményét a témában és szerintem egyébként teljesen érthető módon, egyelőre nem kér ebből a változásból.

Az említett bejegyzés: https://blog.linuxmint.com/?p=3906

Az eredeti bejegyzés bővebben és persze több konkrétummal a Linux Mint csapatának weboldalán olvasható angol nyelven: https://blog.linuxmint.com/?p=3766

Forrás: https://skamilinux.hu/dobja-a-snap-tamogatast-a-linux-mint-csapata/
Az eredeti Linux Mint/Fedora bejelentést olvastam egy hete, de vártam eddig a fejleményekre.

-----

Az, hogy a hírt nem a „Beszélgetések a Linux Mintről” kérdésekhez tettem be, az az oka, hogy általánosabb történetről vam szó, nemcsak a Linux Mint, hanem a Fedora terjesztés is gondolkodik a Snap használatának elhagyásán, annak jelenlegi, azaz tervezett állapotában.

Helyzetjelentés: a Linux Mint 20 Ulyana verzió csomagforrásaiban látom még a Snap tükör használatát.
Kíváncsi vagyok én is, lesz-e változás, és melyik irányba.
A Chromium nem a Google Chrome, azaz a Chromium nyílt forráskódú böngésző, meg lehet bízni benne olyan szempontból, hogy használatához nem szüksége GMail fiók, és egyéb ismert módon sem kötődik Google szolgáltatásokhoz. Én arra gondoltam, valami Google-os indok állhat a Canonical (az Ubuntu mögött álló szervezet) tervezett döntés mögött, és ez lehet indok. A Google termékeinek használata összefonódik a Google szolgáltatások használatával, ennek logikus oka is van, de nemtetszést is kiválthat a kötelező szolgáttaás használat. Lehessen választani: a Chromium hagy választást és nem kötelez semmire.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Dobhatja a Snap támogatást a Linux Mint csapata

#177 Mindenesetre érdekes döntés lenne, sok furcsaság történik ma már a nyílt forrású sziftverek világában is.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Dobhatja a Snap támogatást a Linux Mint csapata

#177 Én valami olyasmit olvastam ki Clem magyarázkodásaiból, hogy a Canonical által forkolt Chromium úgy módosítja a Snap beállításokat / vagy olyan Snap megoldást telepít ami háttérben root jogokkal fut, és megkérdezés nélkül telepíthet bármit, ill. hogy pontosan nem lehet tudni, mit csinál, mert zárt megoldásról van szó. Ill. még olyan vádak is elhangzottak, hogy a Canonical kizárolag saját repójának a használatát teszi ezzel lehetővé, vagy legalábbis az egyéb repókhoz való kapcsolódás tudatosan le van lassítva, meg hasonlók. Azaz, nem a Google itt a mumus ebben az ügyben, hanem maga a Canonical. És igen, az is a kritika  része, hogy erre a Chroimum van használva, lévén az egyik legnépszerűbb, legtöbbször telepített program. Milyen dolog ez már, mit képzel a Canonical?...

A Snap megjelenésekor azt a Mint csapat is üdvözölte, és jó elképzelésnek tartotta, a dolgok menetének fals irányát a Canonical babusgatta, erre rágtak be a kritikusok, köztük a Mint csapat is.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
tresor képe

Dobhatja a Snap támogatást a Linux Mint csapata

#180 Valahol megértem a Canonical "erőltetését", hiszen a Snap az Ő fejlesztésük. De csak ennyiben. A Mint meg a Flatpak-et tolta inkább, amit szintén megértek. Hisz az egy nagyobb, több szereplős közösség fejlesztése. Ha megnézzük, a LM egy kicsi halacska a táplálék láncban. Ettől függetlenül letettek az asztalra, mostanra már csak 3 olyan asztali környezetet, amellyel egy kezdő Linuxra áttérő felhasználó jól elboldogul. Csináltak egy jó frissítés kezelőt, egyedi ikon és kinézet témákat. Az Ubuntu LTS alapra átállás óta egy jól követhető kiadási modellt. Mindezek ellenére, hiába próbáltak volna egy kicsit is függetlenedni a Google only behatásról. (Tudjátok egy időben, elég kacifántosan lehetett a Google keresőt default beállítani a FF-ban, ez is valamilyen "nyomásra" változott meg).
Az LMDE vonal az teljesen rendben van.
Na ezzel csak azt akarom mondani, hogy van egy projekt. Amit szinte egyszemélyben (Clam) konzekvensen vezetnek, nincsenek kilengések, határozott tervezési folyamat van minden mögött. Viszont valamilyen szinten meg kötve vannak az Ubuntu "kilengéseihez".
Most ezzel lehet lavinát indítok el:
Csak felvetés és ötletelés szintjén eljátszottam azzal a gondolattal, mi lenne ha. Az egész projekt átállna Arch alapokra??????

Ezt úgy gondolom, hogy az Arch LTS kernel ágára alapoznának, hozzá tennék a 3 DE-t és az eddigi saját fejlesztésű app-jaikat. Kiadási modellben egy Manjaro szerű semi-rolling sémát használnának, igazából ezek is csak point-release-k, mint az Ubuntu alapúaké. ( A Manjaro elment egy semi-rolling kocka irányba ). Nem tudom mennyi munka lenne ez.
Ha viszont, csak azt nézem. Pl., amikor Vanilla Arch-nál beüt valami gixer a frissítés folyamán. Arra fél napon belül biztos kinn van az Arch-Wiki-n a megoldás. Ezeket pl. integrálhatnák a point-release kiadásokba.

Miért is fogalmazódott meg ez bennem? Számtalan sokszor az a tapasztalat, hogy hiába sok áttért Windowsos user használja a LM-et, legtöbbször az a bajuk. Hogy a csomagok nem elég frissek (SMTube, MiniTube, SMPlayer, .... stb). A PPA-k adta kavarodások frissítéskor, állandóan képben lenni az aktuális Ubuntu kiadás nevével-verziójával. Ez mind-mind magyarázkodás, felesleges fórum szálak, többszászor megismételt leírásai.
Míg ez Arch alapon tök egyszerű lenne. Arch repo-k, AUR és a LM meg csinálna egy saját repo-t a saját cuccainak.
Ezeket megfejelné egy Calamares telepítővel és "csókolom".
Lehetne Google független, lehetne egyedi (egyedibb), és lehetne nem céghez kötödő az alapja.
Az LMDE vonallal még nagyobb összhangaban lenne, abból a szempontból. Hogy az is egy közösségi konzervatívabb irány vonal, ez meg egy szintén közösségi. Viszont nagyon friss vonal.
Arch-ban szabadon választható a Snap is és a Flatpak is. 

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Dobhatja a Snap támogatást a Linux Mint csapata

#182 Merész elképzelés, de én támogatnám. Nem lenne az ördögtől való az Ubuntu vonallal való szakítás.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Dobhatja a Snap támogatást a Linux Mint csapata

#183 Az Arcolinuxra gond nélkül telepithető a Mate, Cinnamon, vagy az Xfce felület. Sőt, telepitő iso is van belőlük. Szóval szerintem csak elhatározás és döntés kérdése...

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Dobhatja a Snap támogatást a Linux Mint csapata

#184 Én egy ideje már EndeavourOst használok (korábban Antergos) Az is támogat jó pár asztali környezetet. https://endeavouros.com

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Dobhatja a Snap támogatást a Linux Mint csapata

#182 mi lenne ha. Az egész projekt átállna Arch alapokra?

Ez kicsit olyan, mintha  a Ferrari-t hasonlítanád egy Land Roverhez. Egyiket ezért, a másikat azért szeretik, egybe nem gyúrhatóak össze. Ha mégis megpróbálnák, az először egy elhatározás, döntés.... . :)

A Cinnamon asztali környezet eléggé jó lett. Ez a szekér biztosan menni fog.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

H.266/VVC - Fraunhofer Intézet

Bejelentette új generációs videokodekjét a német Fraunhofer Intézet, melynek neve az elmúlt évtizedekben egybeforrt azokkal a hang- és képtömörítési eljárásokkal, melyeket ma különböző audiovizuális eszközök milliárdjai használnak világszerte. Az új kodek, a Versatile Video Coding (VVC) az előző generációhoz képest felére csökkentett adatmennyiség mellett ígér változatlan minőségű képi tartalmat, ezzel jelentősen tehermentesítve az átjátszó közeget - elsősorban a leginkább korlátos mobilhálózatokat.

A H.266/VVC a H.264/AVC és H.265/HEVC kodekek közvetlen leszármazottjának tekinthető, előbbi 2003-ban, utóbbi 2013-ban látott napvilágot, noha különböző szabadalmi viták miatt még ma is a régebbi rendszer elterjedtebb. A Fraunhofer kodekjeinek népszerűségét jól jelzi, hogy ez a két tömörítési eljárás dolgozik a világ globális videotovábbítási láncának 90%-ában, az új szabvánnyal pedig azt ígéri az intézet, hogy a HEVC kodeknél tapasztalható licencelési problémák kiküszöbölésével rövid távon érkezik harmadikként a sorba a VVC.

Az intézet által kiadott közlemény szerint a H.266/VVC-t már elsősorban 8K- és 4K-s tartalmak hatékony tömörítésére - ezzel hatékonyabb továbbítására - alkották, így például egy 90 perces 4K-s videó mérete a korábbi 10 GB-ról 5 GB-ra csökkenthető az alkalmazásával, a képminőség romlása nélkül. A H.266/VVC emellett ideális lehet mindennemű mozgókép kódolására, beleértve a 360°-os panorámaképeket és a képernyőmegosztó platformok által generált jelet.

A H.266/VVC-nek ugyanakkor erős konkurenciájává válhat az egyre több prominens iparági szereplőt a támogatói közé tudó, az Open Media Alliance által gründolt, jogdíjmentesen használható AV1 kodek, melyet a VP9 utódjaként többek közt olyan platformok használnak, mint a YouTube vagy a Netflix.

Forrás: https://www.hwsw.hu/hirek/62007/fraunhofer-h266-vvc-versatile-video-coding-kodek-stream-8k-4k.html

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Erre nem tudok mást mondani

hogy mekkora baro....mság!!
Törlik a cigánypecsenyét az étlapokról, a negroid kifejezést az anatómiakönyvekből, és még...?

https://itcafe.hu/hir/linux_master_slave_blacklist.html

A master-slave egy 70 éve elfogadott kifejezés az elektronikában is, remélem azt nem fogják megreformálni.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Erre nem tudok mást mondani

#190 Én ezt a hírt a HUP-on olvastam először, tán nem kötöttem társadalmi eseményhez sem első olvasásra. Pedig az.

https://hup.hu/cikkek/20200711/a_linux_5_8-ban_hivatalosan_bemutatkozik_...

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Ugye megmondtam

"a támadóknak egy Twitter alkalmazott lefizetésével sikerült hozzáférni a cég belső adminisztrátorai eszközeihez és a szükséges információkhoz"

Ugye ugye,
régebben egy password vitában megemlítettem hogy a brute force módszer lejárt, ennek ellenére lassan már nem elég a 12 karakteres jelszó, passphrase kell, pl. Anyám tyúkja első versszaka, és értelme nulla mert sokkalta finomabb módszereket alkalmaznak. A monumentálisan hosszú jelszavakkal csak a felhasználók életét keserítik meg.
Alkalmazott lefizetése/leitatása, bordélyházba/kaszinóba/nyaralásra  befizetése stb. ezek mindig is működni fognak.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

A Microsoft és a sokak által kedvelt CCleaner (Windows)

Nemkívánatos alkalmazásnak minősítette a Microsoft a sokak által kedvelt CCleanert

A regisztrációs adatbázist karbantartó programot eddig sem szívlelte a redmondi cég, és ezt most már nem is tagadják.

https://m.hvg.hu/tudomany/20200731_ccleaner_microsoft_defender_nemkivanatos_szoftver

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Megvan a harmadik százmilliárdos a világon...

A Bloomberg szerint Mark Zuckerberg Facebook-vezér vagyona is meghaladta a 100 milliárd dollárt, ez korábban csak az Amazon-vezér Jeff Bezosnak és a Microsoft társalapítójának, Bill Gatesnek sikerült. Hogy ne legyen annyira unalmas az élet, hamarosan Jeff Bezos új ligát alakíthat: https://www.portfolio.hu/befektetes/20200806/uj-rekord-fele-araszol-a-vi...

Zuckerberg vagyonnövekedéséhez hozzájárult, hogy a Facebook új csúcsra jutott a TikTok versenytársának elindításával, ugyanis 13%-os részesedése van a cégben. Zuckerberg idén eddig 22 milliárd dollárral növelte vagyonát, Jeff Bezos több mint 75 milliárddal. Kérdés, meddig örülhetnek ennek, ha elfogadják a tegnap benyújtott javaslatot: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200807/sulyos-milliardokat-huzna-ki-...

Egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek a nagy amerikai techcégek, nem feltétlenül pozitív értelemben, ugyanis olyan nagy piaci kapitalizációjuk van, hogy komoly rendszerkockázatot is jelentenek. Amerikában az öt legnagyobb techcég (Apple, Amazon, Alphabet, Facebook, Microsoft) együttes piaci értéke az USA GDP-jének mintegy 30%-ával egyenlő, tehát 2018 vége óta közel megduplázódott.

Forrás: https://www.portfolio.hu/bank/20200807/megvan-a-harmadik-szazmilliardos-...

(https://www.youtube.com/watch?v=Y1q4Eb34mwM )

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Szabotőr Exel

#197 Tulajdonképpen, tanúi lehettünk, hogy jó megoldás született egy problémára :). Egy karaktert adtak hozzá az eredeti nevekhez (a hírt más forrásból olvastam).

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Oldalak