Zenebutik

keraform képe

Zenekedvelők figyelmébe!
Folytatva.

Ez egy korábbi blogom feljavított változata. Az új tartalom a Equalizer beállítás 2 résztől kezdődik.

Bizonyára sokan jártatok már úgy, hogy rádióban, tévében meghallottatok egy jó dalt, de nem tudtátok a címét, vagy egy weboldalon szólt egy dal, esetleg egy youtube-videó alatti kísérőzene tetszett meg.
(Én ilyenkor megpróbáltam a dalszöveg néhány tisztán érthető szavát leírni, (persze nem azt, hogy "áj láv jú", hanem például azt, hogy "lake shore drive"), majd Google: lyrics "lake shore drive". Ha a megjelenő dalszöveg egyezett a hallottal, akkor már meg is volt a keresett dal.
Persze az instrumentális dalok esetében ez a módszer nem működik.

Egy-két éve hallottam arról, hogy van egy weboldal, ahová fel lehet tölteni a dal egy részletét, és eredményül megkapjuk a dal címét, és előadóját. Ez akkor egy fizetős szolgáltatás volt.

Most viszont egy okostelefon birtokában bárki könnyedén hozzájuthat a kívánt információhoz. (Van már ingyenes online oldal is, de a telefonos egyszerűbb, még annál is, hogy telefonon megnyitjuk az oldalt)

Az applikáció neve Shazam, és díjmentes. Ha elindítottuk, kattintsunk az S betűre hasonlító ikonra, mire a Listening, (talán "Hallgatom"-nak lehetne fordítani) szöveg jelenik meg a kijelzőn. Néhány másodperc múlva megjelenik a dal címe, és az előadó neve.

Hihetetlenül pontosan dolgozik. Teszteljük le!
Itt a "The Lonely Bull" a Ventures előadásában szól: https://youtu.be/zGf2e9beXZI?t=12
Itt pedig ugyanaz a dal a Herb Alpert & the Tijuana Brass előadásában: https://youtu.be/6uqPBZncL5Q?t=14
Mivel a két dal eleje teljesen más, és így könnyen felismerhető lenne, ezért a 12. illetve 14. másodperctől kezdődően linkelem a dalokat.
A Shazam mindkét esetben pontosan jelölte meg a dalcím mellett az előadót is.
A telefont nem kell a hangszóró elé tenni, egészen halk hangerő mellett 40 cm távolságból simán felismeri a dalt.
Teszteltem magyar dalokkal is.
A Fonográf együttes "Hunyd le a szemed" koncert verzióját nem ismerte fel: https://www.youtube.com/watch?v=6_q7SeDDYAo
de a stúdiófelvételt már a bevezető gitárszóló alatt, a 10. másodperc után igen: https://www.youtube.com/watch?v=1Mh9_lZX9pw

Bónuszként láthatjuk az album képét is, ha van, és le is játszhatunk kb. fél percet a dalból. Van továbbá "Video" link a YouTube-ra,  Megnyitás a Spotify-ben link, megosztási linkek, és van egy "Musik | Open" gomb is. Ez utóbbi, egy iTunes link.
Ha valaki rendelkezik iTunes fiókkal, és telepítve van az Apple Music alkalmazás, akkor erre a linkre kattintva megnyílik az Apple Music, benne a kívánt dallal, esetleg az albummal, amelyen található. Innen azután korlátlanul hallgathatóak a dalok. (És persze a többi 50 millió dal is)
A tesztelés miatt létrehoztam egy iTunes fiókot, és megvásároltam három hónapra 99 Ft-ért a használatát.
Az iTunes alkalmazásban a dalszöveget is olvashatjuk.
Van az iTunes-nak asztali verziója is, persze nem Linuxra. (Állítólag Wine-nal, vagy Virtual Boxban is működik)
Van egy webes megoldás is van. Kicsit el van rejtve a bejelentkezési lehetőség. Nyissuk meg ezt az oldalt: https://tools.applemusic.com/en-us
Írjunk be valamit a keresőbe, majd kattintsunk a Bejelentkezés szövegre.
(Van más módszer is, de ahhoz egy hosszú azonosító tartozik, feltehetően az én adataimmal)
Ez a lehetőség feltehetően azoknak is a rendelkezésére áll, akiknek nincs borzasztóan okos telefonjuk.
(Az egyik kolléganőmnek azt mondta a lánya: "anya, neked nem kell okostelefon".)
Ha március 25-ig meghallgatom mind az 50 millió dalt, akkor egy dal meghallgatása csak 0,00000594 Ft-ba kerül.
De várjunk csak: 50 millió x 3 perc, az 150 millió perc, vagyis 2,5 millió óra, ami104 ezer nap, ami viszont 285 év. Akkor nem végzek vele március 25-ig, vagyis ez átverés!
A 90 nap alatt, csak 43200 dalt tudok meghallgatni, vagyis egy dal 0,006875 Ft-ba kerül, ami több, mint ezerszer annyiba kerül.
Átvertek!

Hozzászólások:

Beküldte Hosszú Lajos - 2018. dec. 25. 16:49

Nemcsak a Shazamot használom (ezt már régebb óta), hanem a SoundHoundot is. Azért vannak olyan dalok, amiket nem ismernek fel - ilyenkor a mintavételezést újraindítom, és vagy megtalálják, vagy nem a szerzeményt.

Beküldte keraform - 2018. dec. 26. 10:27

Csak azokat ismerik fel, amelyek szerepelnek az adatbázisukban.

Hangrögzítő

Beküldte keraform - 2018. dec. 26. 12:18

Az ember néha olthatatlan vágyat érez, hogy egy-egy letölthetetlen dalt valahogy mégis megszerezzen. Ilyenkor a hangrögzítés marad az egyetlen lehetőség.
Erre a feladatra számtalan alkalmazás képes, de én szeretem a célirányosan készített programokat használni.
Évek, és disztribúciók óta egy kicsi, de nagy tudású hangrögzítő alkalmazást használok. A neve "Audió Felvevő", vagy "Hang felvevő alkalmazás". Az előbbi név az alkalmazás fejlécén szerepel, míg az utóbbi a Menüben szerepel, de a leánykori neve audio-recorder.

Telepítéséhez egy egyéni tároló (PPA) felvétele is szükséges:

sudo add-apt-repository ppa:audio-recorder/ppa
sudo apt-get update
sudo apt-get install audio-recorder

Elindítása után kezdjük a beállításokkal. Kattintsunk a Hangbeállítások melletti háromszögre.

Forrás: Belső hangforrás Analóg sztereó (Audió output)

Gondolom, egyértelmű, hogy a mikrofont mikor kell választani.
A felsorolt lehetőségek mindenkinél mások lehetnek, nálam van például HDMI is.
Felvételkor a hallott zene hangereje változtatható, az nem befolyásolja a felvétel hangerejét, viszont az esetlegesen használt Equalizer alkalmazást le kell tiltani, mert az módosítja a felvételt.
Ha túl hangos, torz lenne a felvétel, akkor a rendszer Hangbeállításokban, az Alkalmazások fülön csökkentsük 100%-ról mondjuk 80%-ra az AudioIPC Server hangerejét. Felvételkor a kis kivezérlésjelző a 0.6-0.8 tartományban mozogjon.
Ezeket érdemes tesztelni.

Formátum: .FLAC vagy .WAV

Mivel itt arról van szó, hogy egy-egy ritkaságot akarunk menteni, én veszteségmentes formátumot használok.
Egy három perces dal mérete .WAV esetén 30 MB, .FLAC esetén 17 MB. Persze lehet mindjárt mp3-ba is menteni.

További beállítások

Itt módosíthatjuk a Mentés helyét, és a Fájlnév formátumát. Az zöld i betűs ikonra kattintva részletes leírást olvashatunk ez utóbbiról.
"Keep window on top" - vagyis "Mindig felül", így az ablak nem kerül háttérbe.
Az automatikus indítást természetesen kikapcsolhatjuk.
Az eszközbeállítás lap nem túl érdekes, hacsak nem karaoke felvételt akar valaki készíteni, itt ugyanis több felvételi forrás is megjelölhető.
A Recording commands lapot nem kell birizgálnunk, ezek automatikusan beállítódnak a választott formátum alapján.

A rögzítés menete kétféle lehet. Először elindítjuk a Felvételt, majd elindítjuk a Lejátszást, vagy eljárhatunk fordítva is,
Van, hogy a lejátszás azonnal indul, ilyenkor először a Felvételt indítsuk el, de van olyan, amikor a lejátszás néhány másodperces késéssel indul, ilyen esetben előbb azt indítsuk, és a Felvételt csak 1-2 másodperc múlva.
A pici ablak méretnek köszönhetően elhelyezhető úgy, hogy a Lejátszás, és a Felvétel gomb egymáshoz közel helyezkedjen el.

Időzítő

Van még egy nagyon hasznos funkció, ami a megtévesztő "Időzítő" névre hallgat. A név alapján időzített indításra, vagy leállításra gondolhatunk, de ez annál jóval többre képes.
Ha lenyitjuk az ablakot a kis háromszögre kattintva, ezt a listát láthatjuk:

#start at 02:20 pm
#stop at 15:00
#stop after 1h 30min
#stop if silence 3s
#start if audio -24dB
#stop if silence | 100MB
#start if voice 0.3
#start if voice 30%

Ezek csak példák, a sor elején lévő # jel miatt a program ezeket nem veszi figyelembe. Ha töröljük valamelyik sor elejéről, akkor viszont életbe lépnek.
De akár új sorokat is beilleszthetünk ide.
Az első néhány sor értelmezése:
A "start at 02:20 pm"  délután 2:20-kor elindítja a felvételt.
A "stop at 15:00" 15:00-kor leállítja.
A "stop after 1h 30min" 90 perces felvételt készít.
A "stop if silence 3s" 3 másodpercig tartó csend után leállítja a felvételt.
A "start if audio -24dB" elindítja a felvételt a megadott jelszint feletti hangerő esetén.
Részletes leírást kaphatunk erről is a zöld i betűs ikonra kattintva.

Érdemes a példa sorokat érintetlenül hagyni, és az alkalmazandót külön hozzáadni.
Ha például egy ezt a két parancsot helyezzük el az ablakban:
stop if silence 1s
start if audio
akkor 1 másodperc szünet után leáll a felvétel, de amint újra -egészen kicsi- hangot érzékel a program, új elindítja a felvételt, amit új fájlba rögzít.
Ha például egy komplett zenei albumot rögzítünk, akkor ezzel a módszerrel a lemezen lévő mondjuk 12 dal külön-külön kerül rögzítésre.
Ha már nincs szükségünk az időzítésre, kommenteljük ki, egy a sor elejére írt # jel segítségével, vagy tiltsuk le az időzítést a jelölőnégyzet segítségével.

 

Egualizer beállítás

Beküldte keraform - 2019. jan. 16. 13:45

Gondolom, nem vagyok egyedül, aki használ, vagy használna equalizer (EQ) alkalmazást. Itt most nem kívánok foglalkozni a telepítéssel, arról itt írtam: https://linuxmint.hu/comment/24816#comment-24816

Mi is valójában a hangszínszabályozás. Ami biztos, az az, hogy nem a hangszín megváltoztatása. Tulajdonképpen olyan hangerőszabályzás, amikor nem a teljes hang tartomány hangerejét változtatjuk egyszerre.
A hallható hangok, így például egy zeneszám nagyon mély, mély, közepes, magas, és nagyon magas hangokból áll. Legyen most csak ez az öt tartomány. Amikor változtatunk a hangszínszabályozó beállításain, akkor ezeket a tartományokat felhangosítjuk, vagy lehalkítjuk a többihez képest. Az Equalizer annyiban más, mint a hagyományos, két gombos magas, és mély potméteres hangszínszabályozás, hogy amíg ez utóbbi különböző mértékben, de egyszerre erősíti az összes magas, illetve az összes mély hangot, addig az equalizerek külön szabályozzák egy-egy szűkebb tartomány erősítését.

És akkor nézzük, hogy miért is van szükség hangszínszabályozásra.
Egy koncertet rögzítettek lemezre. A hangmérnök beállítási alapján elkészült a lemezt. Mi lejátsszuk. Természetesen az a hangzás ami a 3x3 méteres szobában megszólal, nem lesz ugyanaz, mint ami a Zeneakadémián hallható volt.
Ha van egy baromi jó akusztikájú szobánk, lemezjátszónk, erősítőnk, és fülünk, (na jó, kettő) akkor nem kell semmit korrigálni. De a valóság általában az, hogy a magas, vagy a mély hangok, esetleg mindkettő veszít a hangerejéből, esetleg éppen ellenkezőleg valamiért túl hangos.
Ilyen esetekben van szükség a korrigálásra, amit a hangszínszabályzóval, vagy az equalizerrel végezhetünk el.

Milyen a jó, és milyen a rossz hangszínszabályzó, és EQ beállítás?
Képzeljük el a következőt. Egy stúdióban van egy hanggenerátor, egy erősítő, hangfalak, mikrofon, egy hangnyomást mérő műszer, és egy rögzítő berendezés. Mindegyik professzionális, stúdió minőségű berendezés.
A hanggenerátorral 20 Hz, és 20000 Hz közötti hangokat tudunk előállítani. (Ezek az emberi fül számára hallható legmélyebb és legmagasabb hangok. A Hz a másodpercenkénti rezgésszámot jelenti.)
A hanggenerátor egy professzionális készülék, ami minden esetben azonos nagyságú hangot szolgáltat, azonos feszültségű jelet állít elő.
Ezt a jelet az erősítő a hangfalra juttatja. A megszólaló hangot a mikrofon felveszi, és a mérőműszerbe, illetve a hangrögzítő berendezésbe továbbítja.
Tegyük fel, hogy a mért hangerő (vagyis a hangszórók által leadott hangnyomás) értékek azonosak.
A rögzített hangokról készül egy tesztlemez. Na nem CD, hanem bakelitlemez.
Ezt a lemezt otthon egy hangfalon lejátsszuk. A mikrofon, és a hangnyomást mérő műszer ugyanaz, amivel a stúdióban is mértünk. Ekkor a mért értékeknek is meg kellene egyezniük. De nem fognak.

Úgy is megközelíthetjük a dolgot, hogy a Zeneakadémián megszólal egy mély, egy közepes, és egy magas hang, amelyeknek egyforma a hangereje. Ezt egy műszerrel ellenőrizték. Ha ezt lejátsszuk, nálunk is egyforma hangerővel kellene szólniuk. Ha egyformán szól, nem kell korrigálni semmit.

Ha megvizsgáljuk mondjuk a magas hangokat, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy minél magasabb, annál jobban veszített a hangerőből.
A korrigálásnak tehát olyannak kell lennie, hogy minél magasabb a hang, annál jobban felerősítsük.

Én fejhallgatóval hallgatok zenét. Van egy kis könnyű éjszakai filmnézésre használatos, és egy "profi" zenei fejhallgatóm. Mivel én a magas hangokat már kevésbé hallom, nekem azokat jobban fel kell erősítenem.

Olyan korrekció nincs, hogy mondjuk a magas hangok esetében az egymás melletti csúszkák lázgörbe szerint le-fel ugrálnak. Az nem korrigálja, hanem tovább rontja az átvitelt.
Nálam ez az alapbeállítás:

EQ

A Google az "equalizer presets" keresésre ezeket a képtalálatokat adja:
https://www.google.com/search?tbm=isch&sa=1&ei=jfs-XPf4NIOrrgScoL3oBQ&q=...
Kb. ezek a jó beállítások, leszámítva ezt: https://cdn.instructables.com/FTJ/U161/GNJD0FJZ/FTJU161GNJD0FJZ.LARGE.jpg
Ez az elrettentő példa. Ez a beállítás épp itt valósít meg egy igen erőteljes vágást. Ennek semmi értelme.
(Ha jól emlékszem) a legmagasabb zenei hang 4 kHz körül van. Az e fölötti hangok megfelelő átvitelének az a szerepe, hogy az alaphangokon kívül a hangszerek megszólaltatásakor, vagy énekléskor keletkeznek úgynevezett felharmonikus, vagyis többszörös frekvenciájú hangok is. És ezek együttesen adják vissza a hangszer, vagy az előadó hangszínét. Ezért ismerjük fel a hangszert, vagy az előadó személyét.

A fentiekből következik, hogy a reggae zene hallgatásakor ugyanúgy nem kell átállítani az equalizert Reggae értékekre, ahogy rockzene hallgatáskor se a Rock értékekre.
Persze lehet ezekkel játszani, ha az ember arra kíváncsi, hogy hogyan szólhatott a Free együttes All Right Now című dala egy koncerten, vagy egy előadóteremben, akkor meghallgathatja azokkal a beállításokkal, de inkább hallgassa meg így: http://flacmusicfinder.com/s/a7190e04d663faa228134d0905b350e3/Free+-+All...

Van azután egy másik problémakör is.
Tegyük fel, hogy van egy minden szempontból tökéletes rendszerünk, és a fülünk is jó.
(Aki már volt hallásvizsgálaton, az láthatta az a csúnya görbét, aminek vízszintesnek kellene lennie)
De a mi fülünk legyen tökéletes.
Jöjjön újra a tesztlemezünk meghallgatása. Állítsunk be közepes hangerőt, és játsszuk le a mély, közepes, és magas hangokat.
A műszerünk jelzi, hogy a hangerő mindhárom esetben azonos. És mi is így halljuk.
Most halkítsuk le hangot, és játsszuk le újra. A műszerünk azt fogja jelezni, hogy a három hang most is egyforma. A fülünk viszont azt fogja hazudni, hogy a mély hangok eltűntek. Ez azért van így mert a fülünkben lévő receptorok nem lineárisan működnek.
Nincs mit tenni, fel kell erősíteni a mély hangokat. Az olyan hangerőszabályzást, ami ezt megvalósítja fiziológiainak hívunk.
A lejátszókon, keverőpultokon ennek a hatásnak a korrigálására a Loudness effektus használatos.

 

Equalizer beállítás 2

Beküldte keraform - 2019. jan. 19. 14:41

Talán nem mindenki számára egyértelmű, hogy mit is csinál tulajdonképpen egy hangszínszabályzó, vagy egy equalizer.
Ezek az eszközök tulajdonképpen a hangerőt változtatják, csak a különböző frekvenciájú, vagyis hangmagasságú hangokat különböző mértékben erősítik, vagy vágják (halkítják).

Egy dologgal fontos tisztában lenni. Ha egy átviteli láncban két, vagy három hangszínszabályzó is van, nem mindegy, hogy melyikkel szabályozunk.
A legrosszabb megoldás, ha össze-vissza állítgatjuk a hangszínt.

Én például az SMPlayerrel, és a Clementine-nal hallgatok zenét, filmet az SMPlayerrel nézek. Ezekben is van equalizer. Ezután következik a PulseAudio Equalizer, majd a Genius hangfalon is van egy magas, mély hangszínszabályzó.
Az equalizereknek van egy Flat nevű beállítása, amikor a gombok helyzete (vagyis a frekvenciamenet) egy vízszintes egyenes. A hangfalon lévő két potenciométernek is van jól érzékelhető középállása. Ha mindent ebbe az állásba teszünk, akkor nincs hangszínszabályzás. Ha viszont a médialejátszóban levágjuk a magas hangokat, akkor a továbbiakban nincs értelme kiemelni azokat. Gondoljuk csak el, ha az egészen magas hangokat nagyon erősen levágjuk, a csilingelő hangok teljesen eltűnnek. Ha ezután alkalmazunk egy erős magas kiemelést, akkor sem kapjuk vissza a csilingelő hangokat.
Az se túl jó ötlet, hogy először erősen kiemeljük mondjuk a magas hangokat, majd a lánc végén levágjuk, mert már bántóak.
Annak van értelme, ha az equalizerben kiemeljük a mély hangokat, majd a hangfal erősítőjében tovább erősítjük, mert így nem dolgozik egymás ellen a két szabályzás.
A hangkártya bemenetére kerülő nagyon felerősített magas, vagy mély tartomány hamar torzítást okozhat, ezért is lehet jó ötlet, ha a végerősítővel is rásegítünk egy kicsit.

Én úgy használom a hangrendszert, hogy a médialejátszókban ki van kapcsolva az equalizer, vagyis vízszintesen, és egyenesen állnak a gombok, a PulseAudio Equalizerben egy enyhe magas, és mély hangkiemelést alkalmazok. Ez megfelel a fejhallgatóval történő hallgatáshoz. Ha viszont a hangfalon hallgatom a zenét, akkor szükség szerint ott még tovább erősítem a magas, és a mély hangokat.

Van itt még egy dolog. Végezzük el, akár csak gondolatban ezt a kísérletet.
Állítsuk be az equalizerrel a képen is látható enyhe magas, és mély kiemelést és mentsük el mondjuk Teszt néven.
Most toljuk fel az összes csúszkát mondjuk 5 dB-lel. Ekkor ugyanazt a görbét kapjuk, csak magasabban helyezkedik el. Mentsük el Teszt+5 néven.
Most toljuk le az összes csúszkát 5 dB-lel. Ez is ugyanaz a görbe lesz csak lejjebb helyezkedik el. Mentsük Tesz-5 néven.
Mindhárom beállítás ugyanazt a hangszínszabályozást valósítja meg, csak halkabb, vagy hangosabb kiadásban. Merthogy, ha minden frekvenciát egyformán kiemelünk, vagy vágunk, akkor tulajdonképpen csak a hangerőt állítjuk.
Én mindig úgy állítom be az equalizert, hogy a közepes hangokat egy kicsit vágom, és a magasakat, meg a mélyeket kiemelem. Ezután fel vagy le mozgatom a csúszkákat a tesztben leírtak szerint, tehát egységesen addig, hogy bekapcsolt, és kikapcsolt equalizer mellett ne változzon a hangerő. Természetesen csak hozzávetőlegesen.
Ennek az az értelme, hogy ha bekapcsolom az equalizert, akkor nem fog a fülembe ordítani, csak lazán megjelennek a magas, és a mély hangok.

És hogy milyen is az amikor csilingel, aminek csilingelnie kell: https://www.youtube.com/watch?v=SRgyUtc6GlA
Ez a Fonográf együttes Az első villamos című dala 1974-ből. Én sajnos már nem nagyon hallom a magas hangokat, de emlékszem rá, hogy szinte beleremeg az ember, pláne ha fejhallgatóval hallgatja.
Ha valaki nem akarja végighallgatni az amúgy egyik legszebb dalt, amit valaha írtak, akkor hallgassa meg 1:20-1:22-ig.
Annak a csilingelésnek tisztán, és baromi hangosan kell szólnia. Nem csak úgy a többi hang között szól, hanem szinte kiugrik a dalból.
Ha nem csilingel, rosszul van beállítva az equalizer, vagy rossz a füled. :-)